Vértesszőlősre évtizedek óta kiemelkedő nemzetiségi kulturális tevékenység jellemző. Ennek egyik megnyilvánulása az l994-ben létrehozott tájház, mely a település népi hagyományainak legértékesebb tárgyait mutatja be. A szlovákon kívül magyar és sváb lakberendezés, viselet és háztartási eszközanyag tekinthető meg a szépen berendezett helyiségekben. A gyűjtés kezdeményezője Kutenics Mária. Ő is rendezte be a tájházat Papp Kinga restaurátorral…
Read more
Üdvözítő tiszteletére Mohl Adolf, az akkori tatai kerületi esperes szentelte fel. A vértesszőlősi plébános abban az időben Klotz Ignácz volt. A kápolna alapterülete 34 m2, 14 m magas tornyában a 38 kg-os, 36 cm átmérőjű Szent József harang lakik. A harangot 1903-ban a Csepeli Szivattyú és Gépgyárban öntötték. Rajta a “SZENT JÓZSEF KÖNYÖRÖGJ A HALDOKLÓKÉRT…
Read more
Vértesszőlős első temploma – mely egyes feltevések szerint a Szent Imre herceg utca (mai Tanács utca) felső végén álló keresztnél, más források alapján a mai községháza helyén állt – Jankovics Nepomuki János krónikája szerint 1671-ben épült. Tornyot csak később építettek hozzá, 1751-ben. A templom maradványai 1789-ben még láthatóak voltak, belső falain a szívárszerű felírással: „Ex…
Read more
Országgyűlés tér, Tata Tóváros nevű részének központja, az Ady Endre utca kiinduló pontja. A 18. század végén Barátok környékének nevezték. 1901-ben a település életében döntő szerepet játszó Esterházy családról a tér az Esterházy tér nevet kapta. A politikai széljárásnak megfelelően később Fő tér, Petőfi tér valamint Hősök tere is volt. 1946-ban kapta az Országgyűlés tér…
Read more
Az Öreg-tó középső zsilipjénél épült Tata híres műemlékmalma, a Cifra-malom. Utolsó bérlője Johannesz Ferenc volt. A malom első említése 1587-re tehető. Az ezidőtájt álló malmok közül egyedül a Cifra-malom vészelte át a török háborúkat. Egészen az 1960-as évek végéig őröltek benne. Az évszázadok folyamán többször felújították, 1753-ban barokk stílusúvá átépítették. Az épület üresen áll, dacolva…
Read more
A tatai Angolparkban a Cseke-tó partján áll a Török mecset. A szabályos nyolcszög alaprajzú, csúcsíves kis épület érdekessége, hogy a hiedelmek szerint helyén egykor egy szentéletű török remete kunyhója állt. A mecset azonban bizonyosan nem igazi, csupán az Angolkert romantikus és szentimentális jellegének hangsúlyozására épült 1840 körül, a tóparti műromokkal egy időben.…
Read more
A kápolnától keletre található a 1968-ban épített, a város vízellátását szolgáló 500 m³–es víztorony. Tervezője Csató Imre volt, jellegzetes tömbszerű, sokszögű, vakolatlan tégla falazatú torony, 30 méteres magasságával hozzátartozik a domb látványához. Napjainkban a torony műemléki védettséget kapott, és az üzemeltető vízmű nemcsak műszaki létesítményként használja, hanem a toronybelső nagy terében alkalmanként kiállításokat, sőt – az…
Read more
Az eredetileg Márvány-hegynek, majd Szent Iván hegynek nevezett mészkő fennsíkon egy Fellner Jakab által épített kis kápolnát, egy 40 méter magas egykori sörétöntő tornyot valamint egy kálvária szoborcsoportot találhatunk. A kápolna közelében levő kör alakú építmény közepén álló hatalmas, dinamikus kálváriacsoport (Golgota), Schweiger Antal 1770 körüli alkotása. Jézus Krisztus keresztje tövében Mária Magdolnát, a két…
Read more
A Majkon 1733-ban letelepedett kamalduli szerzetesrend tagjai 1747-ben Esterházy Józseftől állandó tatai tartózkodásra kapták ezt a házat, és egy telket az Öreg-tó partján. Utcai homlokzatán hét rokokó kovácsoltvas díszítésű ablakkal, egyszerű gyalogbejárati és kosáríves kocsibejáró kapuval. A benti ajtón vörös márvány keret, felette ovális nyílásban rokokó vasrács van. Az épület 1750 körüli években épült, A…
Read more
A piaristák rendháza 1767-1770 között épült barokk stílusban, Fellner Jakab tervei szerint. Az épületben ma kollégium működik. Az új tanintézet megalapítását Gróf Esterházy Miklós határozta el, amelynek vezetésére a kegyes-rendiek felkérését tervezte. A gróf 1764-ben meghalt így tervét utóda, gróf Esterházy Ferenc valósította meg, aki 1765-ben Tatára hívta a piaristákat. 1765 tavaszán Fellner Jakab tervei…
Read more
A kastély egy emeletes, két saroktornyos, 14 tengelyes copf épület, amely Fellner Jakab tervei szerint 1765 után épült, mikor Esterházy Miklós megbízásából a vár lebontásával annak helyére tervezett nagyszabású elgondolás anyagiak hiányában meghiúsult. Elkészülte 1777 körüli időre tehető. A kastélyegyüttes a várral, a tóval, valamint a mai Angolparkkal együtt voltaképp egy tájképi együttest alkot. Az…
Read more
A színházi életet az 1964-ben megalakult Bányász Színpad alapozta meg, majd 1980-ban megalakult az Orpheusz Színház, amely már államilag is támogatott alternatív színházként működött. Majd létrejött a Komárom Megyei Játékszín, ami 1989-ben költözött a Népházba. A színház 1994-ben vette fel Jászai Mari nevét. A színház otthonát, a jelenleg rekonstrukciós munkák alatt álló Népházat 1917-ben adta…
Read more
A tatabányai Óváros egykori bányatelepének első római katolikus templomát a MÁK Rt. Építtette 1912-ben Székely Jenő tervei alapján. A neogót stílusban épült, háromhajós, 12 oszlopos, bazilika formájú templom az ötvenes években renováláson ,majd 1977-ben teljesen felújításon esett át. Ez utóbbi belsőépítészeti újító munkálatokkal Makovecz Imre Ybl-díjas építészt bízták meg, melynek következtében teljesen új oltárkialakítást kapott…
Read more
A tatai Réti-halastavak az Esterházyak tulajdonában épült 1896-ban. Azelőtt hatalmas nádasok, mocsarak húzódtak végig Tata területén egészen a Dunáig. Ezt a nagy lápvidéket az Által-ér és az itteni források táplálták. Ezek a bővizű langyos források naponta akár 130 ezer m3 kristálytiszta vizet adtak. A területet a gazdasági kihasználás céljából a kincstár és Esterházy József felkérésével…
Read more
A Német Nemzetiségi Múzeum mai épületének ad otthont az egykori bőrgyárhoz közeli József-malommal szemben, az Alkotmány utca másik oldalán található Nepomucenus – más néven Gödör-, vagy Völgyi-malom. Az 1972-ben alapított Német Nemzetiségi Múzeum (Ungarndeutsches Landesmuseum) feladata a magyarországi németség tárgyi és szellemi kultúrájának gyűjtése, őrzése, valamint bemutatása. A múzeum az 1758-ban – Fellner Jakab tervei…
Read more
Az írott forrásokban a 13. században és a 14. században találunk már említést a vízimalmokról. Az 1830-as évek elején készített térképen 15 működő malmot tüntettek fel. Az elmúlt évszázadban azonban megpecsételődött a még vízi erővel működő tatai malmok sorsa. A festők által leggyakrabban megörökített malom a Pötörke-malom. Nevét onnan kapta, hogy Pötörke Júliannának volt a…
Read more
Az Angolpark ölelésében található 25 hektáros mesterséges vízfelület nevét egy Cseke nevű birtokosról kapta. Ma kedvelt horgászparadicsom, melynek partját hatalmas, koros platánfák díszítik.…
Read more
AKálvária-domb tetején a középkorban a bencés apátság falujának, Szentivánnak, Keresztelő Szent Jánosról, akit az Ómagyarban Szent Ivánnak hívtak, elnevezett temploma állt. A román stílusú romos templomot 1754-ben lebontották, Fellner Jakab a szentély csonka falait kiegészítette, sátortetővel átfedte, és délnyugat felé homlokzattal látta el. Tetejére kecses huszártornyot helyezett. 1755-ben kifestették, 1908-1911 között restaurálták. A második világháború…
Read more
A jelenlegi épület helyén állt a földszintes községháza. A városháza építésére meghirdetett pályázatra beérkezett öt pályázó közül Geschery Antal fővárosi építész pályázatát fogadták el. Az építési szerződést 1885-ben Witauschek Vencel építőmesterrel kötötték meg. Az épület homlokzatára felkerült a Tata városa a közügyért – 1885 aranybetűs felirat. 1885-ben készült el.…
Read more
A tatai Öreg-tó mesterséges eredetű, az ország legrégebbi halas tava. A tó Tata közepén helyezkedik el, háromnegyed részben körülöleli a város, a déli és délnyugati oldalán erdős területek találhatók. A tavat tápláló Által-ér délkeleti irányból folyik be és öt ágon távozik észak felé a városon át. Az Öreg-tó Magyarország legrégebbi – kb. 700 éves –…
Read more
A neves magyar régész, Vértes László az 1964-65-ös ásatások során egyedülálló, Európa egyik legrégebbi – mintegy 350 000 éves leletegyüttesét hozta felszínre a Vértesszőlős Őstelepen. A későbbiekben, mivel augusztus 21-én találtak rá, Sámuelnek nevezték el az előembert, aki fejlettségéhez képest rendkívüli intellektusról tanúskodik, kavicsból készült eszközöket használt, valamint ismerte és használta a tüzet. További vizsgálatok…
Read more
Az Angolpark legkorábbi épülete eredetileg nyári laknak épült, copf stílusban. Érdekessége a terasz lépcsője, mely a vízbe dobott kavics keltette koncentrikus köröket idézi. Az Esterházy család nyaranta ide költözött a copf stílusú kerti lakba. 1784-ben Grossmann József építette.…
Read more
A Kálvária-domb lábánál, 1934-ben, Stieber Antal Tata községtől 60 négyszögöl területet bérelt sörétgyár építésére, harminc évre, évi 10 pengőért. 1939-ben felépült az öntés célját szolgáló 30 méter magas torony, és „Turul” Sörétöntöde néven megkezdte üzemelését. Az 1960-as évektől Fellner Jakab Kilátó néven idegenforgalmi célokra használják.…
Read more
1984-ben létesítették, a geológiai és földtani-őslénytani szempontból jelentős bemutatóhelyek közé tartozó hely a tatai Kálvária-domb Geológiai Természetvédelmi Terület. A bemutatóhely a nagy földtörténeti korszakok közül a triász, jura és kréta rétegeket jeleníti meg. Jól nyomon követhető e régió mezoikumának, a föld geológiai középkorának alakulása. A geológiai szabadtéri múzeumban a földtani látványosságokat mintegy hatszáz növénycsoportból álló…
Read more
Tata egykori virágzó zsidó közösségének emlékét őrzi az Esterházy kastély mellett álló romantikus stílusú zsinagóga. A zsinagóga pontos építési idejét nem ismerjük, mai formáját 1861-ben nyerte el Wechselman Ignác tervei alapján. Az 1944 nyarától raktárnak használt, majd 1945 után üresen álló zsinagógát az izraelita hitközség az 1970-es években átadta a városnak. Az épületben a belső…
Read more