A község a Tatabányát és Tatát összekötő rendkívül forgalmas 1-es főút mellett fekszik. Tatabánya 2,5 km, Tata 4,5 km távolságra található. Itt halad a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal és az M1-es autópálya is.
Története:
Vértesszőlős már ősidők óta lakott helynek számít. Neve az 1960-as években vált világszerte ismertté, amikor Pécsi Márton geográfus két tanítványa, Mészáros Imre és Schweitzer Ferenc megtalálta az első csonttöredékeket, illetve eszközöket, majd Vértes László ősrégész vezetésével feltárták Európa egyik legrégibb, mintegy félmillió évvel ezelőtt élt ősemberének, Samunak telephelyét. A leletek helyén, a falu mésztufa bányájában a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlős Őstelep néven bemutatóhelyet alakított ki.
Nagy gazdagságban maradtak meg kőeszközei, tűzhelye, táplálékának maradványai, de előkerült koponyájának egy darabja (tarkócsontja) és foga is. A leleteket az egykori melegforrásból lerakódott mésztufában és a közbetelepült löszben találták meg. Az átégett csontokból megállapították, hogy ez az ősember már ismerte és használta is a tüzet.
Egy őskori forrás környékét üvegpavilonnal védik, az egykori dagonyázóhely őskori állatok és emberősünk megkövesedett lábnyomait őrzi. A későbbi időkből a településen avar kori leletek is előkerültek.
A település első írásos említését 1244-ből ismerjük, a neve ekkor Villa Scelus volt. A királyi vincellérek (szőlőművelést irányító szakemberek) faluja volt.
A török korban sokszor feldúlták, s több mint másfél évszázadig lakatlan maradt, majd a 18. század elején az Esterházy-uradalom részévé vált.
Az elnéptelenedett faluba Pozsony, Nyitra és Trencsén megyékből 1731-ben Esterházy József családokat költöztetett, így szlovák többségű lett.
A falu épületeinek nagy része az itt fejtett, jól faragható, jó hőszigetelő forrásmészkőből épült.
1878-ban szinte az egész falu tűzvész martaléka lett, így elmondható, hogy a mai Vértesszőlős az újjáépítéskor alakult ki.
A falu neve 1909-ig Szőllős volt, majd ezután lett Vértesszőlős.
1994-ben a szlovák nemzetiségi hagyományokat bemutató tájházat nyitottak.
Az egykoron királyi vincellérek által lakott község legrégebbi építészeti emléke a 18. századi római katolikus templom.
A község központjának mai képe a 19. század végén alakult ki.
Testvértelepülései:
Németország Muhr am See, Németország
Szlovákia Nagyturány, Szlovákia
Szlovákia Udvard, Szlovákia
Híres emberek:
Itt született 1814-ben Fieba József, az 1848/49-es szabadságharc mártírsorsú plébánosa
Klotz Ignác (1869-1940, Törzsök), egyházi szellemű oktatással foglalkozó plébános, a helyi mondák összegyűjtője, 1901-1916 között volt a település lelkipásztora.
Látnivalók
A község hajdani forrásmészkőbányájában bukkantak rá a vértesszőlősi előember (archantropus, homo erectus seu sapiens paleohungaricus) egykori telepére. A leletek kisebb részét a bánya forrásvízből lerakódott mésztufájában, a nagyobb részét a lösz és agyagrétegeiben találták. A leletet a kőbányában dolgozó munkások fedezték fel és Pécsi Márton professzor jelentette be.
1963-ban, a Vértes László vezetésével megindult feltárások során először gyermekfogakat (tej- és szemfog) találtak, majd 1965. augusztus 21-én előkerült a legjelentősebb lelet, egy tarkócsont. (Ennek az eseménynek megörökítésére emléktáblát helyeztek a lelőhelyre) „Samu” maradványain kívül megtalálták kőeszközeit, tűzhelyét, a környéken akkor élt ősállatok (ősbölények, ősorrszarvúk, ősszarvasok és ősmedvék) csontjait és növények levéllenyomatát is.
A bejárathoz közel, az egykori forrásmedence fölé nyolcszög alaprajzú védőépületet emeltek. Itt láthatjuk az ősállatoknak a forrás iszapjában hagyott, majd a rárakódott forrásmészkő által konzervált lábnyomait, de ott van közöttük Samu talpának a lenyomata is, mely a legrégebbi ismert emberi lábnyom a világon. Samu maradványait, azok másolatait, kőszerszámait és az állatcsontokat két üvegpavilonban helyezték el.
A világ többi ismert archantropus (előember) lelőhelyével szemben a vértesszőlősi lelet igazi nagysága abban van, hogy ezen a helyen egyszerre áll rendelkezésünkre az ősember maradványa, eszközei, települése, tűzhelye és a körülötte akkor élt állat- és növényvilág. Az egykori kőbánya területén tablók mutatják be a jégkorszakok kialakulását, földtörténetét, hajdani állatvilágát, továbbá a jégkorszaki emberelődeinket.
Érdemes felkeresni a Tanács utcában álló késő barokk r. k. templomot. Az épületet 1789–1792 között emelték a tűzvészben elpusztult régi templom romjainak felhasználásával, de tornyot csak 1879-ben építettek hozzá. A szószék és a Mária-oltár a feloszlatott majki kamalduli rend apátsági templomából került ide.
Az utcában, a templom után, a múzeum irányába továbbhaladva szép régi parasztportákat láthatunk.
A község északnyugati részén egy ismeretlen eredetű, kör alaprajzú földvár sáncai találhatók.
Túraajánlatok
A vasúti megálló a P jelzés kezdőpontja. Ezen az ősembertelep érintésével, kellemes sétákat tehetünk a község fölé magasodó hegyek (Kereszt-hát, Öreg-Kovács, Szénás-hegy, Kappan-bükk) erdeiben.
A Baji-vadászháznál rátérhetünk az Öreg-Kovács oldalában délre, a Halyagos (Vértes László-barlang, Arany-lyuk) felé tartó S jelzésre, vagy ugyanezen jelzésen észak felé, a S+-re váltva az agostyáni arborétumhoz ereszkedhetünk.
A P jelzésen maradva, az Öreg-Kovács hatalmas tömbjét megkerülve, a tata–tarjáni műútra érünk (buszmegálló).
A Vértesszőlős fölé magasadó Öreg-Kovács hatalmas tömbje egy Mátyás királyról szóló népmesének köszönheti nevét: a diákruhában vándorló Mátyás királyt vendégül látta, egy a határban faszenet égető, szegény, öreg kovácsmester. Hálából másnap egy gyűrűt adott neki Mátyás, mondván, ha Buda várának kapujában felmutatja, bebocsájtást nyer. Telt, múlt az idő, a földesurára neheztelvén felment Budára az öreg kovács, akit nagy szeretettel fogadott és vendégül látott a király, valamint három krumplit adott neki ajándékba. Először csalódott volt a kovács az ajándék láttán, de nagy öröme lett mikor csupa aranypénz hullott a krumlikból a tenyerébe.
Látnivalók a környéken:
Vértesszőlős: Templom, Kápolna, Nemzeti Múzeum előember kiállítóhely, tájház, szőlőhegy
Tata: Öreg-tó, Cseke-tó, középkori vár, Fényes fürdő, Harangláb, templomok
Tatabánya: Turul emlékmű, bányász kilátó, Bányászati Múzeum
Majk: Remete-lak műemlék
Agostyán: arborétum
Várgesztes: középkori vár
Komárom: Monostori erőd, melegvízű fürdő
Programlehetőségek:
gyalogos- és kerékpártúrák a Gerecse és Vértes hegységben,
horgászat, vadászat, lovaglás,
golfozás, sport, játék, szórakozás