A piaristák rendháza 1767-1770 között épült barokk stílusban, Fellner Jakab tervei szerint. Az épületben ma kollégium működik.
Az új tanintézet megalapítását Gróf Esterházy Miklós határozta el, amelynek vezetésére a kegyes-rendiek felkérését tervezte. A gróf 1764-ben meghalt így tervét utóda, gróf Esterházy Ferenc valósította meg, aki 1765-ben Tatára hívta a piaristákat. 1765 tavaszán Fellner Jakab tervei alapján elkezdődött a kamalduli rend meglevő épületének átalakítása.
A hatosztályos gimnáziumban a tanítás 1765. november 13-án kezdődött meg. Az új iskola, valamint a rendház északi szárnyának építését Fellner Jakab irányításával 1767-ben kezdték el, és 1806-ban fejezték be. A nyugati szárnyat Faisz József 1840-ben építette meg, a kápolnát 1841-ben nagyobbították meg. Az 1850. szeptember 9-én kelt miniszteri rendelet a hatosztályos gimnáziumot négyosztályos kisgimnáziummá vonta össze. Így működött az iskola 1910-ig, az új nyolcosztályos gimnázium megépítéséig.
ovábbi helyiségek kialakítása érdekében Hültl Dezső tervei szerint 1929-1930-ban beépítették, az épület régi részeit renoválták és korszerűsítették. A gimnázium államosítása után a piarista tanárok még 1950. június 18-áig a rendházban maradhattak. A kápolnából 1950 telén az orgonát, az oltár-menzát, az oltárképet, a szószéket, a padokat és az egyéb felszerelést a kecskeméti piarista rendházba szállították át. 1948-tól az épület konviktusi részét az Állami Gimnázium Diákotthona