A tatai Réti-halastavak az Esterházyak tulajdonában épült 1896-ban. Azelőtt hatalmas nádasok, mocsarak húzódtak végig Tata területén egészen a Dunáig. Ezt a nagy lápvidéket az Által-ér és az itteni források táplálták. Ezek a bővizű langyos források naponta akár 130 ezer m3 kristálytiszta vizet adtak. A területet a gazdasági kihasználás céljából a kincstár és Esterházy József felkérésével…
Read more
A Német Nemzetiségi Múzeum mai épületének ad otthont az egykori bőrgyárhoz közeli József-malommal szemben, az Alkotmány utca másik oldalán található Nepomucenus – más néven Gödör-, vagy Völgyi-malom. Az 1972-ben alapított Német Nemzetiségi Múzeum (Ungarndeutsches Landesmuseum) feladata a magyarországi németség tárgyi és szellemi kultúrájának gyűjtése, őrzése, valamint bemutatása. A múzeum az 1758-ban – Fellner Jakab tervei…
Read more
Az Angolpark ölelésében található 25 hektáros mesterséges vízfelület nevét egy Cseke nevű birtokosról kapta. Ma kedvelt horgászparadicsom, melynek partját hatalmas, koros platánfák díszítik.…
Read more
A tatai Öreg-tó mesterséges eredetű, az ország legrégebbi halas tava. A tó Tata közepén helyezkedik el, háromnegyed részben körülöleli a város, a déli és délnyugati oldalán erdős területek találhatók. A tavat tápláló Által-ér délkeleti irányból folyik be és öt ágon távozik észak felé a városon át. Az Öreg-tó Magyarország legrégebbi – kb. 700 éves –…
Read more
A neves magyar régész, Vértes László az 1964-65-ös ásatások során egyedülálló, Európa egyik legrégebbi – mintegy 350 000 éves leletegyüttesét hozta felszínre a Vértesszőlős Őstelepen. A későbbiekben, mivel augusztus 21-én találtak rá, Sámuelnek nevezték el az előembert, aki fejlettségéhez képest rendkívüli intellektusról tanúskodik, kavicsból készült eszközöket használt, valamint ismerte és használta a tüzet. További vizsgálatok…
Read more
1984-ben létesítették, a geológiai és földtani-őslénytani szempontból jelentős bemutatóhelyek közé tartozó hely a tatai Kálvária-domb Geológiai Természetvédelmi Terület. A bemutatóhely a nagy földtörténeti korszakok közül a triász, jura és kréta rétegeket jeleníti meg. Jól nyomon követhető e régió mezoikumának, a föld geológiai középkorának alakulása. A geológiai szabadtéri múzeumban a földtani látványosságokat mintegy hatszáz növénycsoportból álló…
Read more
Az 1988-ban megnyitott ipari skanzen az első olyan természetes környezetben kialakított szabadtéri múzeum hazánkban, amely az ipari munkások, elsősorban a bányászok élet- és munkakörülményeit hivatott hitelesen bemutatni, s amelynek fontos célja a bányászhagyományok életben tartása. A tatabányai medence 1896-1987-ig 170,5 millió tonna szenet adott az országnak. A 26 akna és 5 külfejtés közül ma már…
Read more
A Tatai-medencében, Tatabányától 10 kilométerre fekszik a szabálytalan ötszög alaprajzú középkori erősség, Vitány vára. Építtetője ismeretlen, valószerűsíthetően a Csákok nevéhez köthető. Első írásos emléke először Károly Róbert idejéből, 1324-ből maradt ránk. A ma romos állapotban látható Vitányi vár szépségében vetekszik gesztesi rokonával, ám védelmi funkciói ez utóbbinak voltak jelentősebbek. Nehezen megközelíthető helyen, közel Felsőgallához található,…
Read more
A barlang a Kő-hegyen a Turul-emlékműtől nem messze Tatabánya egyik legszebb kirándulóhelye, hatalmas szádája már messziről látható. A szép panorámájú, magaslaton lévő Szelim-barlanghoz tanösvény épült, amely a terület értékeit – egy könnyű sétára felfűzve – mutatja meg a kirándulóknak. A barlang jelentős őskori lelőhely. A Tatabánya felett emelkedő és a városképet meghatározó Kő-hegy nyugati sziklafalában,…
Read more
2008-ban a Bányásznapon avatták fel a tatabányai Kő-hegyen a felújított, az egykori XII-es akna felvonójából kialakított, harminc méter magas kilátót. A Ranzinger Vince bányászmérnökről elnevezett építményt a tatabányai szénmedencében zajló, évtizedeken át meghatározó kőszénbányászat emlékére újíttatta fel és építtette át Tatabánya önkormányzata. A névadó a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság (MÁK Rt.) tatabányai bányaigazgatója volt. A…
Read more
A város kiemelkedő értéke az Esterházyak által a 19. század folyamán kiépített, hatalmas kiterjedésű és egykor az egész várost átszövő történeti parkrendszer, amely mind a magyar, mind a közép-európai kertművészet történetében egyedülálló értéket képviselt. Ennek az egykori parkrendszernek ma a történeti kertként műemlékké nyilvánított Angolkert a legépebben megmaradt része. Az Angolpark kellékeit különböző romantikus elemek…
Read more
A Tatabányától északkeletre lévő Kő-hegy város felé néző sziklaperemén, törtkőből rakott, csonka gúla talapzaton, nagyméretű, kiterjesztett szárnyú, nyitott csőrű bronz madár. Karmai közt karddal, fején stilizált, aranyozott, magyar szent koronával. Talapzatán feliratos tábla. Állították 1907-ben, Donáth Gyula szobrász elképzelései alapján. Felújították 1992-ben. Feszty Árpád festőművész kezdeményezésére a millennium idején megalakított Emlkékmű Bizottság…
Read more