Tata második legismertebb jelképe. Fellner Jakab építész és Éder József tatai ácsmester alkotása az Óratorony. 1763-ban készült el, jellegzetessége, hogy faszerkezete tisztán ácsolással, vasszögek felhasználása nélkül, zsindelyfedéssel épült. Az I. világháborúig a haranglábban elhelyezett harangokkal harangoztak temetéskor. Ugyanis a 18. század végén és a 19. század elején a későbbi honvéd laktanya helyén volt a temető.…
Read more
A város barokk korból megmaradt sajátos ipartörténeti műemlékei, az Öreg-tó partján, illetve a közeli pataknál épült egykori vízimalmok. Az írott forrásokban a 13. században és a 14. században találunk már említést a vízimalmokról.1727-ben már 7 vízimalom működött. Ilyen a Fellner Jakab által tervezett, 18. századi barokk stílusban épült Pötörke-malom, vagy a szintén barokk stílusú Cifra-malom.…
Read more
Az 1988-ban megnyitott ipari skanzen az első olyan természetes környezetben kialakított szabadtéri múzeum hazánkban, amely az ipari munkások, elsősorban a bányászok élet- és munkakörülményeit hivatott hitelesen bemutatni, s amelynek fontos célja a bányászhagyományok életben tartása. A tatabányai medence 1896-1987-ig 170,5 millió tonna szenet adott az országnak. A 26 akna és 5 külfejtés közül ma már…
Read more
Az egykori Bányatiszti Kaszinó építése 1923-ban kezdődött, stílusa alapján a szecesszióba visszanyúló magyaros építészet egyik figyelemre méltó példája. Az egykori tisztikaszinó szecessziós épülete eredetileg a MÁK főtisztviselőinek szórakozását, kulturális igényeinek kielégítését szolgálta színháztermével, kártyaszobáival, vendégszobáival. A magyaros építészeti hagyományokat idéző tulipánmotívumokkal díszített épületet, a Cifra-palotát 1924-ben építették Toroczkai Wigand Ede (1869-1945) tervei alapján. Az épület…
Read more
A főgimnázium épületének bokrétaünnepét 1912. március 9-én tartották. Az osztályok megnyitása az új épületben 1912 őszétől fokozatosan történt, majd 1913. szeptember 1-jén a VIII. osztályban is megkezdődött a tanítás. Az első érettségi vizsgát 1914-ben tartották. A piarista gimnázium 1931-től az 1948.-i évi államosításig a Tatai Kegyestanító-rendi Gróf Esterházy Miklós Gimnázium nevet viselte. 1948-tól 1950-ig Tatai…
Read more
A Tatai-medencében, Tatabányától 10 kilométerre fekszik a szabálytalan ötszög alaprajzú középkori erősség, Vitány vára. Építtetője ismeretlen, valószerűsíthetően a Csákok nevéhez köthető. Első írásos emléke először Károly Róbert idejéből, 1324-ből maradt ránk. A ma romos állapotban látható Vitányi vár szépségében vetekszik gesztesi rokonával, ám védelmi funkciói ez utóbbinak voltak jelentősebbek. Nehezen megközelíthető helyen, közel Felsőgallához található,…
Read more
40 évvel ezelőtt a tatabányai szénbányák az Öreg-tó védelme miatt építtették ezt a biológiai szűrőmezőt. Az elsődleges szempont az volt, hogy az Által-ér itt tegye le a hordalékát. Megépítették a ma „magaspart” néven ismert gátat és elárasztották a területet. Akkoriban még nem sokan gondolták volna, hogy ez a tó ilyen sok élményt fog nyújtani a…
Read more
A Hattyúliget utcai bejárathoz közel építette fel Esterházy Ferenc a Pálmaházat. Nyáron a kastélyból idehozták a citrom-, narancs- és pálmafákat. Az épület kioszkként (étterem zenével) működött, és átjárható volt a Kristály uszodába. Az 1930-as évek végén a tatai egyetemi és főiskolai hallgatók itt rendezték meg a híres Anna-bálokat.…
Read more
A város kapucinus temploma az 1740-es években épült. A templom építésében Fellner Jakab is részt vett. Az épületnek nincs harangtornya, ezért épült a Harangláb (amely óratorony is egyben) az Országgyűlés téren. 1744-1747 között Esterházy József gróf építtette. Az építkezésnél Fellner Jakab a később híres építész pallérként dolgozott. A templom az egyszerű külső mögött a barokk…
Read more
A várostól másfél kilométerre Naszály község felé, a Fényes-forrásokból enyhén szénsavas -os hőmérsékletű víz tört a felszínre. Közülük három forrásnak megkülönböztető nevet adtak a tataiak. A nádpadlóval elkerített felső forrást a grófné használta fürdésre. A kerítésen belül kis ház szolgálta az öltözésre és a homokföveny a napozásra. A Fényes-források közelében levő Feneketlen-tó hideg és nagyon…
Read more
A Kossuth téren található kéttornyú, copfstílusú római katolikus templom. Franz Anton Pilgram és Fellner Jakab tervei szerint épült 1751-1787 között. A sekrestye értékes rokokó berendezése a majki kamalduli remeteségből került ide. A templom kriptájában temették el Fellner Jakabot. A tatai városrész főterén álló, középkori plébániatemplom a 18. században már meglehetősen romos állapotban volt. 1751-ben alapították…
Read more
Az Öreg-tó partján áll Tata nevezetessége, az Öregvár. A vizesárokkal körülvett várkastélyt XIII. századi eredetű. A Lackffy család kezdeményezésére az 1300-as évek végétől folyamatosan épült és átépült. A XIV-XV. században előbb gótikus, majd reneszánsz stílusban bővítették és átalakították. A vár 1397-től királyi birtokká vált. Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) és Hunyadi Mátyás (1458-1490) királyok idején élte fénykorát,…
Read more
A barlang a Kő-hegyen a Turul-emlékműtől nem messze Tatabánya egyik legszebb kirándulóhelye, hatalmas szádája már messziről látható. A szép panorámájú, magaslaton lévő Szelim-barlanghoz tanösvény épült, amely a terület értékeit – egy könnyű sétára felfűzve – mutatja meg a kirándulóknak. A barlang jelentős őskori lelőhely. A Tatabánya felett emelkedő és a városképet meghatározó Kő-hegy nyugati sziklafalában,…
Read more
2008-ban a Bányásznapon avatták fel a tatabányai Kő-hegyen a felújított, az egykori XII-es akna felvonójából kialakított, harminc méter magas kilátót. A Ranzinger Vince bányászmérnökről elnevezett építményt a tatabányai szénmedencében zajló, évtizedeken át meghatározó kőszénbányászat emlékére újíttatta fel és építtette át Tatabánya önkormányzata. A névadó a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság (MÁK Rt.) tatabányai bányaigazgatója volt. A…
Read more
A város kiemelkedő értéke az Esterházyak által a 19. század folyamán kiépített, hatalmas kiterjedésű és egykor az egész várost átszövő történeti parkrendszer, amely mind a magyar, mind a közép-európai kertművészet történetében egyedülálló értéket képviselt. Ennek az egykori parkrendszernek ma a történeti kertként műemlékké nyilvánított Angolkert a legépebben megmaradt része. Az Angolpark kellékeit különböző romantikus elemek…
Read more
A Tatabányától északkeletre lévő Kő-hegy város felé néző sziklaperemén, törtkőből rakott, csonka gúla talapzaton, nagyméretű, kiterjesztett szárnyú, nyitott csőrű bronz madár. Karmai közt karddal, fején stilizált, aranyozott, magyar szent koronával. Talapzatán feliratos tábla. Állították 1907-ben, Donáth Gyula szobrász elképzelései alapján. Felújították 1992-ben. Feszty Árpád festőművész kezdeményezésére a millennium idején megalakított Emlkékmű Bizottság…
Read more
2009 május 29-én nyílt a 1920-ban alapított Cseri Strand helyén, a Tatabányán a Gyémánt Fürdő Magyarország első családi fürdője. A fürdőt speciálisan családok számára alakították ki, a kapcsolódó szolgáltatásokat a többgyerekes családok igényei köré építették ki. A strand egész évben nyitva áll vendégei számáram télen hét különböző hőmérsékletű medence és szaunapark, nyáron majd 2000 négyzetméteres…
Read more
Az őskori és ókori alapítók Tata ősidők óta lakott település, ezt az itt feltárt, ősemberre utaló régészeti leletek is bizonyítják. Az évezredek során a kedvező létfeltételek, a hévforrások mindig a környékre vonzották az embert. A tatai porhanyó-bányában körülbelül százezer éves, a Würm-eljegesedés korai szakaszából való származó telepet tártak fel. Az ősember itt is kiszáradt mésztufa-medencékbe…
Read more