Vértesszőlősre évtizedek óta kiemelkedő nemzetiségi kulturális tevékenység jellemző. Ennek egyik megnyilvánulása az l994-ben létrehozott tájház, mely a település népi hagyományainak legértékesebb tárgyait mutatja be. A szlovákon kívül magyar és sváb lakberendezés, viselet és háztartási eszközanyag tekinthető meg a szépen berendezett helyiségekben. A gyűjtés kezdeményezője Kutenics Mária. Ő is rendezte be a tájházat Papp Kinga restaurátorral…
Read moreÉpített környezet (31)
Üdvözítő tiszteletére Mohl Adolf, az akkori tatai kerületi esperes szentelte fel. A vértesszőlősi plébános abban az időben Klotz Ignácz volt. A kápolna alapterülete 34 m2, 14 m magas tornyában a 38 kg-os, 36 cm átmérőjű Szent József harang lakik. A harangot 1903-ban a Csepeli Szivattyú és Gépgyárban öntötték. Rajta a “SZENT JÓZSEF KÖNYÖRÖGJ A HALDOKLÓKÉRT…
Read moreVértesszőlős első temploma – mely egyes feltevések szerint a Szent Imre herceg utca (mai Tanács utca) felső végén álló keresztnél, más források alapján a mai községháza helyén állt – Jankovics Nepomuki János krónikája szerint 1671-ben épült. Tornyot csak később építettek hozzá, 1751-ben. A templom maradványai 1789-ben még láthatóak voltak, belső falain a szívárszerű felírással: „Ex…
Read moreOrszággyűlés tér, Tata Tóváros nevű részének központja, az Ady Endre utca kiinduló pontja. A 18. század végén Barátok környékének nevezték. 1901-ben a település életében döntő szerepet játszó Esterházy családról a tér az Esterházy tér nevet kapta. A politikai széljárásnak megfelelően később Fő tér, Petőfi tér valamint Hősök tere is volt. 1946-ban kapta az Országgyűlés tér…
Read moreAz Öreg-tó középső zsilipjénél épült Tata híres műemlékmalma, a Cifra-malom. Utolsó bérlője Johannesz Ferenc volt. A malom első említése 1587-re tehető. Az ezidőtájt álló malmok közül egyedül a Cifra-malom vészelte át a török háborúkat. Egészen az 1960-as évek végéig őröltek benne. Az évszázadok folyamán többször felújították, 1753-ban barokk stílusúvá átépítették. Az épület üresen áll, dacolva…
Read moreA tatai Angolparkban a Cseke-tó partján áll a Török mecset. A szabályos nyolcszög alaprajzú, csúcsíves kis épület érdekessége, hogy a hiedelmek szerint helyén egykor egy szentéletű török remete kunyhója állt. A mecset azonban bizonyosan nem igazi, csupán az Angolkert romantikus és szentimentális jellegének hangsúlyozására épült 1840 körül, a tóparti műromokkal egy időben.…
Read moreA kápolnától keletre található a 1968-ban épített, a város vízellátását szolgáló 500 m³–es víztorony. Tervezője Csató Imre volt, jellegzetes tömbszerű, sokszögű, vakolatlan tégla falazatú torony, 30 méteres magasságával hozzátartozik a domb látványához. Napjainkban a torony műemléki védettséget kapott, és az üzemeltető vízmű nemcsak műszaki létesítményként használja, hanem a toronybelső nagy terében alkalmanként kiállításokat, sőt – az…
Read moreAz eredetileg Márvány-hegynek, majd Szent Iván hegynek nevezett mészkő fennsíkon egy Fellner Jakab által épített kis kápolnát, egy 40 méter magas egykori sörétöntő tornyot valamint egy kálvária szoborcsoportot találhatunk. A kápolna közelében levő kör alakú építmény közepén álló hatalmas, dinamikus kálváriacsoport (Golgota), Schweiger Antal 1770 körüli alkotása. Jézus Krisztus keresztje tövében Mária Magdolnát, a két…
Read moreA Majkon 1733-ban letelepedett kamalduli szerzetesrend tagjai 1747-ben Esterházy Józseftől állandó tatai tartózkodásra kapták ezt a házat, és egy telket az Öreg-tó partján. Utcai homlokzatán hét rokokó kovácsoltvas díszítésű ablakkal, egyszerű gyalogbejárati és kosáríves kocsibejáró kapuval. A benti ajtón vörös márvány keret, felette ovális nyílásban rokokó vasrács van. Az épület 1750 körüli években épült, A…
Read moreA piaristák rendháza 1767-1770 között épült barokk stílusban, Fellner Jakab tervei szerint. Az épületben ma kollégium működik. Az új tanintézet megalapítását Gróf Esterházy Miklós határozta el, amelynek vezetésére a kegyes-rendiek felkérését tervezte. A gróf 1764-ben meghalt így tervét utóda, gróf Esterházy Ferenc valósította meg, aki 1765-ben Tatára hívta a piaristákat. 1765 tavaszán Fellner Jakab tervei…
Read moreA kastély egy emeletes, két saroktornyos, 14 tengelyes copf épület, amely Fellner Jakab tervei szerint 1765 után épült, mikor Esterházy Miklós megbízásából a vár lebontásával annak helyére tervezett nagyszabású elgondolás anyagiak hiányában meghiúsult. Elkészülte 1777 körüli időre tehető. A kastélyegyüttes a várral, a tóval, valamint a mai Angolparkkal együtt voltaképp egy tájképi együttest alkot. Az…
Read moreA színházi életet az 1964-ben megalakult Bányász Színpad alapozta meg, majd 1980-ban megalakult az Orpheusz Színház, amely már államilag is támogatott alternatív színházként működött. Majd létrejött a Komárom Megyei Játékszín, ami 1989-ben költözött a Népházba. A színház 1994-ben vette fel Jászai Mari nevét. A színház otthonát, a jelenleg rekonstrukciós munkák alatt álló Népházat 1917-ben adta…
Read moreA tatabányai Óváros egykori bányatelepének első római katolikus templomát a MÁK Rt. Építtette 1912-ben Székely Jenő tervei alapján. A neogót stílusban épült, háromhajós, 12 oszlopos, bazilika formájú templom az ötvenes években renováláson ,majd 1977-ben teljesen felújításon esett át. Ez utóbbi belsőépítészeti újító munkálatokkal Makovecz Imre Ybl-díjas építészt bízták meg, melynek következtében teljesen új oltárkialakítást kapott…
Read moreAz írott forrásokban a 13. században és a 14. században találunk már említést a vízimalmokról. Az 1830-as évek elején készített térképen 15 működő malmot tüntettek fel. Az elmúlt évszázadban azonban megpecsételődött a még vízi erővel működő tatai malmok sorsa. A festők által leggyakrabban megörökített malom a Pötörke-malom. Nevét onnan kapta, hogy Pötörke Júliannának volt a…
Read moreAKálvária-domb tetején a középkorban a bencés apátság falujának, Szentivánnak, Keresztelő Szent Jánosról, akit az Ómagyarban Szent Ivánnak hívtak, elnevezett temploma állt. A román stílusú romos templomot 1754-ben lebontották, Fellner Jakab a szentély csonka falait kiegészítette, sátortetővel átfedte, és délnyugat felé homlokzattal látta el. Tetejére kecses huszártornyot helyezett. 1755-ben kifestették, 1908-1911 között restaurálták. A második világháború…
Read moreA jelenlegi épület helyén állt a földszintes községháza. A városháza építésére meghirdetett pályázatra beérkezett öt pályázó közül Geschery Antal fővárosi építész pályázatát fogadták el. Az építési szerződést 1885-ben Witauschek Vencel építőmesterrel kötötték meg. Az épület homlokzatára felkerült a Tata városa a közügyért – 1885 aranybetűs felirat. 1885-ben készült el.…
Read moreAz Angolpark legkorábbi épülete eredetileg nyári laknak épült, copf stílusban. Érdekessége a terasz lépcsője, mely a vízbe dobott kavics keltette koncentrikus köröket idézi. Az Esterházy család nyaranta ide költözött a copf stílusú kerti lakba. 1784-ben Grossmann József építette.…
Read moreA Kálvária-domb lábánál, 1934-ben, Stieber Antal Tata községtől 60 négyszögöl területet bérelt sörétgyár építésére, harminc évre, évi 10 pengőért. 1939-ben felépült az öntés célját szolgáló 30 méter magas torony, és „Turul” Sörétöntöde néven megkezdte üzemelését. Az 1960-as évektől Fellner Jakab Kilátó néven idegenforgalmi célokra használják.…
Read moreTata egykori virágzó zsidó közösségének emlékét őrzi az Esterházy kastély mellett álló romantikus stílusú zsinagóga. A zsinagóga pontos építési idejét nem ismerjük, mai formáját 1861-ben nyerte el Wechselman Ignác tervei alapján. Az 1944 nyarától raktárnak használt, majd 1945 után üresen álló zsinagógát az izraelita hitközség az 1970-es években átadta a városnak. Az épületben a belső…
Read moreAz Angolpark legkorábbi épülete eredetileg nyári laknak épült, copf stílusban. Építtette Vaszary János festőművész 1906-ban. Tervezője Toroczkai Wigand Ede. Érdekessége a terasz lépcsője, mely a vízbe dobott kavics keltette koncentrikus köröket idézi. Jelenleg kereskedelmi- és vendéglátó létesítményként működik.…
Read moreAz angolkert Baji út felőli részén 1948 májusában jelölték ki az Olimpiai Edzőtábor helyét, azért Tatára esett a választásuk, mert ennek a városnak a klímája hasonlított legjobban Londonéra. A sikeres 1948-as londoni olimpia utána tábort teljesen kiépítetek, és 1951-ben adták át a sportolóknak. A tábort négyévenként fejlesztették (szállodai rész, konferencia terem, tornacsarnok, futófolyosó, új labdarúgópálya,…
Read moreAngolkert vagy Angolpark, Tatán, a tóvárosi városrészben, az Öreg-tóhoz közel található. Itt láthatóak a Műromok. Charles Moreau francia építész építette 1803-ban. Ehhez a 12. század elején épült, előbb a bencés majd a domonkos rendiek által használt Vértesszentkereszti apátság maradványait használta fel. Ezeket az Esterházyak hozatták Tatára. Az egyik fülkében és a kerítés oldalában a Látó-hegyről…
Read moreTata második legismertebb jelképe. Fellner Jakab építész és Éder József tatai ácsmester alkotása az Óratorony. 1763-ban készült el, jellegzetessége, hogy faszerkezete tisztán ácsolással, vasszögek felhasználása nélkül, zsindelyfedéssel épült. Az I. világháborúig a haranglábban elhelyezett harangokkal harangoztak temetéskor. Ugyanis a 18. század végén és a 19. század elején a későbbi honvéd laktanya helyén volt a temető.…
Read moreA város barokk korból megmaradt sajátos ipartörténeti műemlékei, az Öreg-tó partján, illetve a közeli pataknál épült egykori vízimalmok. Az írott forrásokban a 13. században és a 14. században találunk már említést a vízimalmokról.1727-ben már 7 vízimalom működött. Ilyen a Fellner Jakab által tervezett, 18. századi barokk stílusban épült Pötörke-malom, vagy a szintén barokk stílusú Cifra-malom.…
Read moreAz egykori Bányatiszti Kaszinó építése 1923-ban kezdődött, stílusa alapján a szecesszióba visszanyúló magyaros építészet egyik figyelemre méltó példája. Az egykori tisztikaszinó szecessziós épülete eredetileg a MÁK főtisztviselőinek szórakozását, kulturális igényeinek kielégítését szolgálta színháztermével, kártyaszobáival, vendégszobáival. A magyaros építészeti hagyományokat idéző tulipánmotívumokkal díszített épületet, a Cifra-palotát 1924-ben építették Toroczkai Wigand Ede (1869-1945) tervei alapján. Az épület…
Read more